A síoktatás jelentősége...

Hazánk nem tartozik a klasszikus sínemzetek közé, mégis a statisztika szerint a második legnépszerűbb sport az alpesi sízés. A népszerűsége ellenére sokan csak részben vagy egyáltalán nem készülnek fel a havas napokra, többen szinte a munkahelyükről, az íróasztaltól indulnak a sípályákra. A magaslati terhelés igénybe veszi szervezetünket. Amennyiben kis időt fordítunk arra, hogy a sítúra előtt mozogjunk, akkor szervezetünk jobban fogja bírni a terhelést a hegyekben, később fogunk elfáradni, hamarabb regenerálódni, és élvezetesebb lesz a téli vakáció.

A sízés előtt nagyon fontos, hogy bemelegítsünk. Nem szabad elfelejteni, hogyha „hideg” izomzattal, izületekkel kezdjük a mozgást, akkor nő a balesetveszély. Az oktatóval való sízés előnyeihez tartózik, hogy minden nap bemelegítéssel kezdi az oktató a foglalkozást, ügyelve annak fontosságára, illetve szakszerű felépítésére. Nem szabad rögtön nekiindulni a legnehezebb pályának. Tanácsos (besíelni) magunkat, lehetőség szerint oktatóval, hogy megérezzük a hó minőségét, milyenek a látási viszonyok, az időjárási körülmények.

A síoktatás igénybe vétele független a sítudástól. Az oktatók a professzionális iskoláknál külön választják a csapatot sítudás és korosztályok szerint. Egy haladó felnőttnek is lehet élvezetes az oktatás, ha közben a sízés lendületes és pörgős, illetve új technikákat lehet elsajátítani. A kezdőknek még fontosabb az oktatás, mivel az alapok jó elsajátítása sokkal könnyebb, mint egy rossz technikát kijavítani. Vannak síiskolák, ahol több korosztály tanul együtt tudásszint szerint, napi egy – másfél órát, vannak, ahol korosztályonként és óránként cserélődnek, vannak olyan síklubok, ahol beosztott csoportok vannak minden kor és tudásszint szerint és délelőtt – délután van oktatás. Ezeket mindenki igénye szerint kiválaszthatja.

A sípályákon való tájékozódást, a síliftek rendszerének való megismerését, a találkozási pontok megismerését mind megkönnyíti az oktatóval történő síelés, mivel ezeket az oktató tudja, segít benne, tájékozódási pontokat ad. Így kellemesebbé válik a pihenésre szánt idő. Praktikus dolog az adott terepről sítérképet beszerezni, vagy kérni az oktatótól, hogyha mégis külön válunk, vagy esetleg lemaradunk valahol, akkor könnyebben megtaláljuk a találkozási pontokat.

Ne akarjuk használni a liftbérletet az utolsó percig! Ha úgy érezzük elfáradtunk, akkor fejezzük be a sízést! Nagyon sok sérülés történik az „utolsó menetben”. Inkább beszéljük meg az oktatóval, hogy két körrel előbb befejeznénk az együtt síelést, mert még szeretnénk csúszni külön egy-két menetet. Amennyiben gyermekeinkkel szeretnénk külön síelni, kérjük ki az oktató véleményét, hogy melyik pályákon tudunk a gyermekekkel biztonságosan és élvezetesen síelni. Egy gyermeknek jóval kisebb a félelemérzete, lemegy a legmeredekebb pályákon is egy bizonyos tudás birtokában, de nem biztos, hogy élvezi. Fontosnak tartjuk a napi 1 órás ebédszünetet! Ilyenkor találkoznak egymással családtagok, barátok, akik megosztják egymással aznap szerzett tapasztalataikat. Az utolsó nap valamivel hamarabb fejezzük be a síelést, főleg akkor, ha utána még autóba ülünk és hazavezetünk!

Pihenni, kikapcsolódni megyünk ki a sípályára. Oktatással, síoktatóval élvezetesebbé, kényelmesebbé tehetjük saját szabadságunkat. A síoktatás egy szakma, szakemberek végzik, ügyelve arra, hogy a vendégek a legnagyobb biztonságban és a lehető legjobb körülmények között töltsék el a téli síelésüket.